Inkább az Észak pokla, mint a vasárnapi ebéd

Azonnal megtetszett!

 

Egyből, ahogy megláttam. Mindent tudni akartam róla. . Bőven több, mint egy évtizede történt, azóta tart a hűségem iránta. Mert azonnal azt éreztem, hogy semmi más nem érdekel ott és abban a pillanatban annál jobban, mint az, hogy összekössük az életünket. Hogy mindig meglegyünk egymásnak. De tudtam, hogy ez csak úgy lehet, hogy inkább ő lesz nekem, mint én neki. 

 

Elfogadtam azt is, hogy soha nem én leszek az egyetlen neki. Mert mások is odavannak értve. Mit tehettem volna? Megértem, hogy így éreznek iránta. Ezért senki másra nem is voltam, most sem vagyok és nem is leszek féltékeny. Elfogadtam a sorsom. Beletörődtem.

 

Ma újra „találkoztunk ám”. Egyébként már napok óta nem aludtam rendesen emiatt. Mert nem tudtam, hogy mi lesz. Mi, hogy fog történni. Mert pontosan egy éve nem voltunk együtt.

 

Mert valami ördögi kínzás miatt egy évben csak egyszer rendezik meg a Paris-Roubaix versenyt. Ahelyett, hogy mindennap lenne. De tudom, hogy ez lehetetlen. Elég szegény kerósoknak egy évben egyszer is elindulniuk rajta. Azt vallom, hogy aki rajthoz áll, igazi férfi, aki célba ér, tökéletes katona, aki megnyeri, erősebb az ördögnél is.

 

Ámultam és bámultam nagyjából hat órán keresztül. A világ legjobb, legerősebb sportolóit, talán valami sorsszerűség is volt abban, hogy az olimpiai bajnok nyert.

 

A szakmai elemzést innentől kezdve átadom az mti-nek.

 

„Rio de Janeiro olimpiai bajnoka, a belga Greg Van Avermaet nyerte vasárnap az országúti kerékpárosok legendás egynapos viadalát, a Paris-Roubaix-t.

A 115. alkalommal megrendezett versenyen, melyet "Észak poklának" is neveznek, szokás szerint egy szökevénycsoportból került ki a győztes. A viadal honlapja szerint a 31 éves Van Avermaet két társával együtt ért a célt jelentő helyi Velodrome-ba, de annyira egymást figyelték, hogy két üldöző utolérte őket. Ettől megijedve a cseh Zdenek Stybar megindította a hajrát, azonban a riói mezőnyverseny aranyérmese szélárnyékból kibújva gyorsabbnak bizonyult a sprintben. Harmadikként a holland Sebastian Langeveld végzett.

 

A rendre a nagy esélyesek között számon tartott Van Avermaet először győzött klasszikus egynapos viadalon. A másik favorit, a világbajnok szlovák Peter Sagan kétszer is az élen haladó szökevénycsoportban tekert, ám defekt miatt mindkétszer leszakadt onnan.

A 257 kilométeres versenyen, melyből 55 kilométert kellett macskaköveken tekerni, 5:41:07 órás idővel győzött Van Avermaet.

 

Ezen a viadalon fejezte be pályafutását a szintén belga Tom Boonen, aki a 13. helyen ért célba. A 36 éves világbajnok így nem lett egyedüli rekorder a Paris-Roubaix-n, ugyanis négy diadallal továbbra is holtversenyben éllovas honfitársával, Roger De Vlaeminckkel.”